Hogyan zajlik a közös képviselői tisztség bejelentése?
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 55/A. §. (2) bekezdése értelmében a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra – bejegyezte.
A jelenlegi szabályozás értelmében 2025. május 1. helyett 2026. október 31. után a társasház közgyűlése által korábban megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységét csak akkor láthatja el, ha a tisztség keletkezésének tényét az illetékes Földhivatal a társasházi törzslapra bejegyezte. A földhivatali bejegyzésre irányuló kérelmet a társasház képviseletében kell előterjeszteni, a nyilvántartásba vételről a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke kötelezettsége intézkedni, az okiratkészítéssel felmerülő költségeket a társasház közössége viseli.
Mi szükséges a földhivatali bejegyzéshez?
A közös képviselői tisztség keletkezésének ténye bejegyzéséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény értelmében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni és az eljárás során az ügyvédi képviselet is kötelező. A bejegyzés alapjául közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv szolgál, illetőleg szükséges a földhivatali kérelem benyújtása és a jogi képviselő részére adott meghatalmazást csatolni. A földhivatali eljárás az új Inytv. 88. § 5) bek 20. pont a) alpontja szerint tárgyánál fogva díjmentes.
A közgyűlési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemei:
A tisztség keletkezése ténye bejegyzéséhez szükséges kötelező tartalmi elemek:
A jelenleg hatályos jogszabály módosítás értelmében a közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését ellátó tevékenységét 2026. október 31. napjáig láthatja csak el a nyilvántartásba vétel nélkül. A bejelentés elmulasztása nem eredményezi a közös képviselői vagy intézőbizottság elnöki tisztség megszűnését, azonban a harmadik személyekkel szembeni képviseletet ellehetetleníti, ugyanis a hatóságok előtt így nem lesz jogosult érvényes nyilatkozattételre (pl.: banki ügyintézés során vagy bíróság, hatóság előtt).
Hatlakásostól kisebb társasházak:
A hatlakásosnál kisebb társasházak dönthetnek arról, hogy szervezetükre és működésükre a törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazzák, azaz nem alakítanak ki saját szabályzatot. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, a Társasházakról szóló törvénynek a szervezeti működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Polgári törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Közös képviselő választása esetén a bejelentési kötelezettség fenn áll.
Fentiekhez kapcsolódik a beszámoló benyújtási kötelezettség szabályozása:
A Thtv. 55./B. §. (2) alapján a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót benyújtja az ingatlanügyi hatósághoz.A beszámoló benyújtásának tényét az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapra bejegyzi. A kérelmet a Társasház képviseletében kell előterjeszteni, a nyilvántartásba vételről a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke kötelezettsége intézkedni. Szükséges hozzá a közgyűlési jegyzőkönyv. A földhivatali eljárás az új Inytv. 88. § 5) bek 20. pont b) alpontja szerint tárgyánál fogva díjmentes.
Ha a jelen tanácsadásnak nem minősülő bejegyzés alapján további kérdése van az ügyintézési és eljárási folyamattal kapcsolatban, jogi tanácsadás vagy ügyintézés végett forduljon hozzám bizalommal!
